„Még a legnagyobb fák is (…) apró magvakból sarjadnak. Vésd ez eszedbe és ne akard siettetni az időt!” /Paolo Coelho/
Ramóna már pici gyermekkora óta ebben a környezetben nőtt fel. A bolt volt, ami ellátta a 
családot, ahova Anya és Apa dolgozni mentek. Ahova suli után tesójával, Rolival bejártak és akarva akaratlanul is, de bele láttak a hétköznapokba. Mivel a szülők soha nem akarták ráerőltetni a gyerekekre, hogy átvegyék a boltot, Ramóna az érettségi után elvégezte a főiskolát és úgy érezte Budapesten lesz a jövője.
De visszahúzta az otthon melege, így aztán kitanulta ő is az optikus szakmát. Ennek már sok éve, azóta pedig szerves tagja a boltnak, a vezetésnek és Dórika mellett, vele együtt felelnek a vásárlók éles látásáért. Mivel Marika már lassan a
jól megérdemelt nyugdíjas éveire készül, egy nagy mérföldkő következik Ramóna számára, hiszen az optika vezetését lassan teljes egészében át fogja venni. Nem kérdés, hogy jól fogja-e csinálni, hiszen hosszú évek alatt és tudatosan járta ki az ide vezető utat.